Szennyvízcsatorna vagy laboratórium?
Ha Önnek nincs ideje végigolvasni a teljes cikket gyorsan összefoglalom a lényegét:
- megfelelően működő immunrendszer nélkül a betegségek tovább tartanak,
következményeik súlyosabbak (ez igaz a vírusos megbetegedésekre és az ízületi problémákra is),
- ha nem működik megfelelően a nyirokrendszer, akkor az immunrendszerünk hatékonysága is csökken,
- a nyirokrendszer felel a testünkbe jutott kórokozók felderítéséért, a szükséges ellenanyagok
"legyártásáért" és azoknak a fertőzés helyére való szállításáért is,
- a nyirokrendszer két ok miatt nem működik rendesen: 1. nem mozog benne a
folyadékot, 2. elzáródott valahol,
- magától nem kering a sejtközi folyadék a nyirokrendszerben,
- a nyirokkeringést az izommozgás biztosítja, (nincs mozgás -> nincs nyirokkeringés ->
nincs megfelelő immunrendszer)
- a nyirok elzáródásokat (ödéma, nyirokpangás) meg kell szüntetni különben a nyirokkeringés megakad,
- amikor az ízületi betegségeket helyi szinten kezeljük (pl. ízületi krémek, pakolások stb.), akkor főleg
a vérkeringésünket fokozzuk fel. Ez azonban csak félmegoldás.Ilyenkor érdemes fokozni az adott
ízületnél a nyirokkeringést is, hogy elősegítsük a helyi sejtek tápanyag ellátását, a salakanyagok
elszállítását, ezáltal a gyógyulási folyamatokat felgyorsítását,
- ehhez adok tippeket a cikk végén,
- pl. a LymphoCare Aromabalzsamunk segíthet helyreállítani helyi szinten a
nyirokkeringését és felgyorsítani az adott ízület gyógyulási idejét!
Miért érdekes a nyirokrendszer egy ízületi betegnek?
Az ízületek helyi kezelése általában a vérkeringést serkenti (pl. ízületi krémek, pakolások stb.).
Ez azonban csak fél megoldás.
Az adott ízületnél ugyanis nem egy, hanem mindig két keringési rendszer található.
Ha a vérkeringés mellett fokozni tudjuk a helyi nyirokkeringést is, akkor gyorsítani tudjuk
a gyógyulási folyamatokat.
Hogyan?
A fokozott vérkeringés szerepe, hogy több tápanyagot juttasson az érintett sejtekhez, ezáltal segítse azok
regenerálódását. A felfokozott nyirokkeringés, pedig abban segít, hogy gyorsabban elszállítsuk az adott helyről
a sejtek működéséből keletkező salakanyagokat.
Könnyű belátni, hogy a két keringési rendszer együttes fokozásával sokkal hatékonyabban segíthetjük ízületeink
regenerálódását, mintha csak az egyiket serkentenénk.
Olyan ez, mintha egy szobát egy helyett két fűtőtesttel próbálnánk felfűteni. Könnyen
belátható, hogy két fűtőtesttel gyorsabban érjük el a kívánt hőfokot. Szóval ha van rá lehetőségünk,
miért csak eggyel fűtenénk?
A nyirokkeringés helyi fokozására kicsit később adott megoldásokat, de előbb tekintsük át a könnyebb érthetőség
kedvéért, hogy pontosan mi is az a nyirokrendszer és hogyan működik?
Mit érdemes minimum tudnia a nyirokrendszerről?
Dr. House, a nagysikerű filmsorozat főszereplője így írta le: „…testünk szennyvízhálózata”.
Ezt az igen találó és leleményes hasonlatot felhasználva, kicsit vonatkoztassunk el a valóságtól és
tekintsünk úgy testünkre, mint egy hatalmas jól szervezett városra.
Egy olyan városra, ahol minden egyes utcakő úgy van elhelyezve, hogy az a leghatásosabban
szolgálja az egész város működését. Ebben a városban abszolút döntéshozók gyakorolják a hatalmat,
akiknek egyetlen megingathatatlan célja a város minél hatékonyabb és tökéletesebb fenntartása
és üzemeltetése.
A város minden dolgozójának pontosan meghatározott feladatai vannak, amiket heti hét napban,
napi 24 órában végeznek.
Városunk rendelkezik minden szükséges infrastruktúrával. Van tömegközlekedésünk (pl. verőerek,
visszerek), van csendőrségünk (pl. antitestek, falósejtek), vannak védelmi erőink (immunrendszer), és
van egy jól működő ételkihordó rendszerünk, így a dolgozók anélkül, hogy elmozdulnának a helyükről,
hozzáférnek minden szükséges tápanyaghoz.
Az egyes dolgozók (sejtjeink) ugyanúgy élnek, mint egész szervezetünk, csak kicsiben. Ezért a
fennmaradásukhoz szükségük van tápanyagokra, amiket feldolgoznak, majd kiürítik magukból az
elhasznált anyagcsere termékeiket.
A sejtek az anyagcseréjük során keletkező felesleges és elhasznált anyagaikat visszaürítik a központi
szállító hálózatba, azaz a vérrendszerbe.
Azonban a vérkeringésbe közvetlenül csak a „szennyvíz” kb. 90%-a kerül vissza. A maradék kb. 10%-
ot a sejtek a sejtközi térbe ürítik.
Az ide ürített folyadékot nevezzük szövetnedvnek, vagy nyiroknak.
Mivel kb. naponta 3 liternyi nyirokfolyadék keletkezik (ami nem más, mint víz, illetve a benne oldott
ásványi anyagok és gázok), ezért ezek elszállításáról is gondoskodni kell.
Erre szolgál a nyirokrendszer, ami a vérkeringési rendszerünkhöz hasonlóan épül fel. Kis
kesztyűszerűen végződő hajszálerekben kezdődik, majd egyre nagyobb és nagyobb erekbe torkollik,
mígnem a mellkas fő nyirokvezetékén keresztül bekapcsolódik a szív közelében lévő mellkasi vénába,
így juttatva vissza a szövetekből felszabaduló anyagcsere termékeket a vérkeringésbe.
Ha azonban a nyirokrendszernek csak ennyi lenne a feladata, akkor az igen nagy pazarlás lenne a
természet részéről. Hiszen csak azért felépített egy póthálózatot, hogy összegyűjtse azokat a
folyadékokat, amik valamiért nem kerültek vissza az elsődleges keringési hálózatba? Miért nem oldotta
meg inkább tökéletesebben, hogy a folyadékok mindenképpen visszakerüljenek a vérkeringésbe? Nem
volt erre képes? Vagy ez csak véletlenül alakult így?
Ha valamit megtanultam a sok-sok év alatt, amióta az emberi szervezetet tanulmányoztam, az az,
hogy a természet gyakorlatilag bármit képes megoldani (ráadásul zseniálisan), mindent okkal tesz,
nem csak vaktában próbálkozik, és sohasem pazarol.
Akkor mi a fő oka a nyirokrendszer kialakításának?
Az, hogy a nyirokrendszer fő feladata nem a felesleges folyadékok összegyűjtése.
A rendszer fő feladata, hogy folyamatosan kutassa, figyelje testünk minden szegletét és beazonosítsa
az esetleges behatolókat, fertőzéseket, kórokozókat, majd a beazonosítás után elpusztítsa azokat.
Ezt, pedig úgy éri el, hogy mintákat gyűjt a testünk minden részéből folyamatosan.
Az anyagcsere folyamatok kapcsán a testünk folyadékai bejárják szervezetünk minden sejtjét. A
folyadékok 10%-át elkülöníti „labor vizsgálatok” céljára (ez a nyirok), a többit engedi szabadon áramolni
a testünkben, hogy ne legyen fennakadás a napi szintű munkában sem.
Logikusan feltételezi ugyanis, hogy ha bárhol a szervezetben mikroorganizmusok ütik fel a fejüket,
azok jelenlétét ebből a mintavételezett folyadék mennyiségből már ki tudja szűrni.
Hogyan működik az idegen behatolók kiszűrése?
A sejtközi folyadékot nem csak szállítja, de szűri is a rendszer.
Erre különleges szűrőállomásokat hozott létre szervezetünkben. Ezeket nevezzük nyirokcsomóknak.
Nyirokcsomók szervezetünkben sok helyen vannak. Elsősorban a nyaki, hónalji és a lágyéki
területeken találhatók.
A nyirokcsomók központi adatbázisként és fegyvertárként működnek. Feladatuk kettős:
- egyrészt felismerni és beazonosítani a behatolókat,
- másrészt ellenanyagokat, antitesteket termelni.
Hihetetlen tulajdonságuk, hogy ha egyszer már beazonosítottak egy kórokozót, akkor azt már örökre
megjegyzik maguknak. Ha ugyanaz a kórokozó, akár évtizedekkel később is megjelenik
szervezetünkben, ők felismerik, és azonnal elkezdik termelni a már korábban kifejlesztett
ellenanyagokat.
Megjegyzés: a fertőzéskor behatoló mikroorganizmusok ingerére a nyirokcsomók
megnagyobbodhatnak és fájdalmassá válhatnak. Megfordítva ezt az állítást: a megnagyobbodott
nyirokcsomók mindig valamilyen fertőzés jelenlétéről, vagy arról árulkodnak, hogy nemrég vészeltünk át
valamilyen betegséget.
A nyirokrendszer fő feladata tehát a fertőzések és betegségek elleni védelem!
A nyirokrendszer hibás működésére vezethető vissza számos szív-, vese-, és érbetegség kialakulása.
A rendszernek továbbá jelentős feladata van a daganatos betegségek elleni harcban is.
A nyirokrendszer feladatait így három csoportba lehet sorolni:
- visszaszállítja a szövetek közé kijutott folyadékokat az erekbe,
- immunsejteket termel és teret biztosít immunvédekezés számára,
- a gyomor-bélhuzam mentén a zsírsavak felszívását és a zsírok keringésbe szállítását végzi.
Erről a harmadik pontról csak annyit, hogy vannak a szervezetünkben olyan helyek (mint például a
bélrendszerünk), ahol engedélyezett a kívülről jött anyagok jelenléte.
A nyirokhálózat azonban itt még sűrűbb, mint a szervezetünk más részein. Mert bár eltűri, de szoros
felügyelet alatt tartja az idegen elemeket, nehogy szervezetünkbe fertőző anyagok szivárogjanak be.
Megjegyzés: ha itt valami anyagot fertőzőnek ítél meg a nyirokrendszer, akkor azonnal védekező-
elhárító akciót szervez. Néha ez a funkció sérül, amikor véletlenül a szervezet számára hasznos
anyagot minősít károsnak. Ilyenkor alakulhat ki (kb. minden 20- 30. embernél) ételallergia.
A nyirokrendszer sejtjei egyébiránt mindenütt jelen vannak a szervezetben, a bőr vagy a nyálkahártyák
felszíne alatt, ahol lehetőség van idegen anyagokkal való találkozásra, legyenek azok táplálék fehérjék,
baktériumok, vírusok vagy akár pollenek. Szerepük nagyon fontos a rákosan elfajult sejtektől való
megóvásunkban is.
Fő probléma a nyirokrendszerrel
Az egyik nagy problémája a rendszernek, hogy nincs központi „pumpája”, amivel a sejtközi folyadékok
áramlását biztosítja.
Mivel ez csak egy másodlagos (háttér) rendszer és az elsődleges életfenntartáshoz nem szükséges,
ezért a természet nem alakított ki egy „kisebb szívet”, hogy ezt a keringést biztosítsa.
Akkor mégis, mitől áramlik a folyadék benne?
A nyirokáramlást hivatalosan a következők biztosítják:
- a környező szövetek mozgása következtében létrejövő nyomás,
- egy irányba nyíló billentyűk (amik megakadályozzák, hogy a nyirokfolyadék visszafelé
folyjék az erekben), - az ereket borító simaizom-elemek spontán ritmikus kontrakciója,
- izompumpa, amely a harántcsíkolt izomzat működésekor jön létre.
Magyarán: az izommozgás biztosítja a nyirokáramlást!
Ha mi nem mozgunk, a nyirokkeringésünk leáll. Azaz a nyirokrendszerünk, és az általa biztosított
immunvédelem egy része csak addig működik, amíg mi mozgásban vagyunk!
Az embert nem ücsörgésre és tv nézésre „tervezték”.
Számtalan folyamat zajlik a szervezetünkben, amiknek alapfeltétele, hogy testünk mozgásban legyen
(vagy legalább is elvégezze a napi megfelelő mennyiségű izommunkáját).
Egy egész napos ücsörgés után bedagad a lábunk. Ilyenkor természetesen nem a vértől duzzad meg a
végtagjainkban, mert azt a szívünk mozgásban tartja (mellesleg a szív munkájára is rá lehet segíteni a
mozgással, így egy kicsit tehermentesíteni lehet), hanem az a napi kb. 3 liter sejtközi folyadék egy
része, amely a keringés hiányában megreked az adott helyen.
Az izom pumpáló szerepe csak akkor érvényesül, ha mozog.
Megjegyzés: a nyirok csak egy irányba, a szív felé áramlik (a visszafelé áramlást az erekben található
billentyűk akadályozzák meg). Ha már masszírozunk egy duzzadt végtagot, akkor mindenképpen csak
és kizárólag a szív felé masszírozzuk, ne oda-vissza mozgással!
A nyirokrendszer sérülékeny
A nyirokrendszer igen sérülékeny. Visszatérő gyulladások, műtétek, besugárzások, esetleg más
földrészeken szerzett parazitafertőzések súlyosan károsíthatják.
Érdemes tehát odafigyelni a karbantartására.
Az egyik leggyakoribb probléma a hajszálerek elzáródása.
Ezt okozhatják a fenti okok is, de megnövekedett sejtek, vagy sérülések is. Ilyenkor a sejtközi
folyadékot vagy egyáltalán nem, vagy csak lassabban tudja elszállítani a nyirokrendszer.
Mivel azonban a folyadék képződése nem áll meg, ilyenkor duzzanatok, úgynevezett nyirokrendszeri
pangások jönnek létre.
Sokszor ez az oka a feldagadt végtagoknak, ödémás, vizenyős felületeknek.
Hogyan segíthetünk nyirokrendszerünknek?
A legegyszerűbb és legköltségkímélőbb megoldást, a szabad levegőn végzett torna és
légzőgyakorlatok végzése adja.
A nyirokrendszer támogatására javallott orvosság a kasvirág (Echinacea purpurea). Ennek kivonatait
patikákban, bioboltokban lehet beszerezni.
Ha a szervezet kalcium-, és D vitamin hiánnyal küzd, a nyirokrendszer sokkal nehezebben látja el
maradéktalanul a feladatát. Pótoljuk ezeket a hiányokat az étkezésünkkel, vagy vitamin
készítményekkel.
A nyirokbántalmakra az étkezési növények közül a legjobb a torma.
Valószínűleg az sem véletlen, hogy húsvét környékén a sonka mellé tormát szoktunk fogyasztani.
A téli időszak után nagyon jól serkenti az „ellustult” keringési rendszereinket.
Javasolt megfelelő mennyiségű ásványi anyag, nyomelem és vitamin fogyasztása is. Egyes anyagokat
a normál étrend nem igazán tartalmazza (pl. szelén, cink, A-, és C-vitamin), ezeket érdemes
kiegészítőkkel pótolni.
Fenti javaslataim lassan, de biztosan hatnak.
Hosszútávon mindenképpen ezt az utat kell követni, ha karban szeretné tartani nyirokkeringését.
A felduzzadt végtagok és ödémás, bedagadt lábak azonban sokkal gyorsabb reakciót kívánnak.
Erre a legjobb megoldásnak a helyileg alkalmazható krémeket tartom.
Gyors megoldásra én ezt javaslom: A LymphoCare Aromabalzsam pillanatok alatt felszívódik. A
benne lévő illóolajok, pedig azonnal beindítják a nyirokkeringést, megszüntetik az esetleges nyirok
„dugulásokat”, mégpedig a kezelés helyén, ahol éppen a legnagyobb probléma van.
További jó egészséget!
Üdvözlettel,
