Szennyvízcsatorna vagy laboratórium?

Miért érdekes a nyirokrendszer egy ízületi betegnek?

Korábban többször kifejtettem már, hogy a nyirokrendszer működésének fokozásával bármely ízület
helyi kezelésének hatékonyságát jelentősen meg lehet növelni.

Ebbe most nagyon nem szeretnék belemenni ezért csak röviden:

Az ízületek helyi kezelése általában a vérkeringést serkenti. Ha e mellett fokozni tudjuk a helyi
nyirokkeringést is, akkor gyorsítani tudjuk a gyógyulási folyamatokat.

Olyan ez, mintha egy szobát mostantól egy helyett két fűtőtesttel próbálnánk felfűteni. Könnyen
belátható, hogy két fűtőtesttel gyorsabban érjük el a kívánt hőfokot. Szóval ha van rá lehetőségünk,
miért csak eggyel fűtenénk?

Ez így rendben van, de mi a fene az a nyirokrendszer?

Valami olyasmi, amiről már mindannyian hallottunk, de úgy igazából csak távolról rémlik, hogy mi lehet
ez.

Pedig könnyen érthető, logikus és zseniális, mint minden, amit a természet alkotott.

Egyszer érdemes átnézni a működését, mert a mindennapi életünket is jelentősen megkönnyítheti az
ismerete.

Ígérem, tőlem csak egyszerű hétköznapi szavakat fogsz hallani, semmi tudományos szakzsargont.

Akkor kezdjük...

Mit érdemes minimum tudnia a nyirokrendszerről?  

Dr. House, a nagysikerű filmsorozat főszereplője így írta le: „…testünk szennyvízhálózata”.

Ezt az igen találó és leleményes hasonlatot felhasználva, kicsit vonatkoztassunk el a valóságtól és
tekintsünk úgy testünkre, mint egy hatalmas jól szervezett városra.

Egy olyan városra, ahol minden egyes utcakő úgy van elhelyezve, hogy az a leghatásosabban
szolgálja az egész város működését. Ebben a városban nincs bürokrácia, mert abszolút döntéshozók
gyakorolják a hatalmat, akiknek egyetlen megingathatatlan célja a város minél hatékonyabb és
tökéletesebb fenntartása és üzemeltetése.

A város minden dolgozójának pontosan meghatározott feladatai vannak, amiket heti hét napban,
napi 24 órában végeznek.

Városunk rendelkezik minden szükséges infrastruktúrával. Van tömegközlekedésünk (pl. verőerek,
visszerek), van csendőrségünk (pl. antitestek, falósejtek), vannak védelmi erőink (immunrendszer), és
van egy jól működő ételkihordó rendszerünk, így a dolgozók anélkül, hogy elmozdulnának a helyükről,
hozzáférnek minden szükséges tápanyaghoz.

Az egyes dolgozók (sejtjeink) ugyanúgy élnek, mint egész szervezetünk, csak kicsiben. Ezért a
fennmaradásukhoz szükségük van tápanyagokra, amiket feldolgoznak, majd kiürítik magukból az
elhasznált anyagcsere termékeiket.

A sejtek az anyagcseréjük során keletkező felesleges és elhasznált anyagaikat visszaürítik a központi
szállító hálózatba, azaz a vérrendszerbe.

Azonban a vérkeringésbe közvetlenül csak a „szennyvíz” kb. 90%-a kerül vissza. A maradék kb. 10%-
ot a sejtek a sejtközi térbe ürítik.

Az ide ürített folyadékot nevezzük szövetnedvnek, vagy nyiroknak.

Mivel kb. naponta 3 liternyi nyirokfolyadék keletkezik (ami nem más, mint víz, illetve a benne oldott
ásványi anyagok és gázok), ezért ezek elszállításáról is gondoskodni kell.

Erre szolgál a nyirokrendszer, ami a vérkeringési rendszerünkhöz hasonlóan épül fel. Kis
kesztyűszerűen végződő hajszálerekben kezdődik, majd egyre nagyobb és nagyobb erekbe torkollik,
mígnem a mellkas fő nyirokvezetékén keresztül bekapcsolódik a szív közelében lévő mellkasi vénába,
így juttatva vissza a szövetekből felszabaduló anyagcsere termékeket a vérkeringésbe.

Ha azonban a nyirokrendszernek csak ennyi lenne a feladata, akkor az igen nagy pazarlás lenne a
természet részéről. Hiszen csak azért felépített egy póthálózatot, hogy összegyűjtse azokat a
folyadékokat, amik valamiért nem kerültek vissza az elsődleges keringési hálózatba? Miért nem oldotta
meg inkább tökéletesebben, hogy a folyadékok mindenképpen visszakerüljenek a vérkeringésbe? Nem
volt erre képes? Vagy ez csak véletlenül alakult így?

Ha valamit megtanultam a sok-sok év alatt, amióta az emberi szervezetet tanulmányoztam, az az,
hogy a természet gyakorlatilag bármit képes megoldani (ráadásul zseniálisan), mindent okkal tesz,
nem csak vaktában próbálkozik, és sohasem pazarol.

Akkor mi a fő oka a nyirokrendszer kialakításának?

Az, hogy a nyirokrendszer fő feladata nem a felesleges folyadékok összegyűjtése.

A rendszer fő feladata, hogy folyamatosan kutassa, figyelje testünk minden szegletét és beazonosítsa
az esetleges behatolókat, fertőzéseket, kórokozókat, majd a beazonosítás után elpusztítsa azokat.

Ezt, pedig úgy éri el, hogy mintákat gyűjt a testünk minden részéből folyamatosan.

Az anyagcsere folyamatok kapcsán a testünk folyadékai bejárják szervezetünk minden sejtjét. A
folyadékok 10%-át elkülöníti „labor vizsgálatok” céljára (ez a nyirok), a többit engedi szabadon áramolni
a testünkben, hogy ne legyen fennakadás a napi szintű munkában sem.

Logikusan feltételezi ugyanis, hogy ha bárhol a szervezetben mikroorganizmusok ütik fel a fejüket,
azok jelenlétét ebből a mintavételezett folyadék mennyiségből már ki tudja szűrni.

Hogyan működik az idegen behatolók kiszűrése?

A sejtközi folyadékot nem csak szállítja, de szűri is a rendszer.

Erre különleges szűrőállomásokat hozott létre szervezetünkben. Ezeket nevezzük nyirokcsomóknak.
Nyirokcsomók szervezetünkben sok helyen vannak. Elsősorban a nyaki, hónalji és a lágyéki
területeken találhatók.

A nyirokcsomók központi adatbázisként és fegyvertárként működnek. Feladatuk kettős:

  • egyrészt felismerni és beazonosítani a behatolókat,
  • másrészt ellenanyagokat, antitesteket termelni.

Hihetetlen tulajdonságuk, hogy ha egyszer már beazonosítottak egy kórokozót, akkor azt már örökre
megjegyzik maguknak. Ha ugyanaz a kórokozó, akár évtizedekkel később is megjelenik
szervezetünkben, ők felismerik, és azonnal elkezdik termelni a már korábban kifejlesztett
ellenanyagokat.

Megjegyzés: a fertőzéskor behatoló mikroorganizmusok ingerére a nyirokcsomók
megnagyobbodhatnak és fájdalmassá válhatnak. Megfordítva ezt az állítást: a megnagyobbodott
nyirokcsomók mindig valamilyen fertőzés jelenlétéről, vagy arról árulkodnak, hogy nemrég vészeltünk át
valamilyen betegséget.

A nyirokrendszer fő feladata tehát a fertőzések és betegségek elleni védelem!

A nyirokrendszer hibás működésére vezethető vissza számos szív-, vese-, és érbetegség kialakulása.
A rendszernek továbbá jelentős feladata van a daganatos betegségek elleni harcban is.

A nyirokrendszer feladatait így három csoportba lehet sorolni:

  1. visszaszállítja a szövetek közé kijutott folyadékokat az erekbe,
  2. immunsejteket termel és teret biztosít immunvédekezés számára,
  3. a gyomor-bélhuzam mentén a zsírsavak felszívását és a zsírok keringésbe szállítását végzi.

Erről a harmadik pontról csak annyit, hogy vannak a szervezetünkben olyan helyek (mint például a
bélrendszerünk), ahol engedélyezett a kívülről jött anyagok jelenléte.

A nyirokhálózat azonban itt még sűrűbb, mint a szervezetünk más részein. Mert bár eltűri, de szoros
felügyelet alatt tartja az idegen elemeket, nehogy szervezetünkbe fertőző anyagok szivárogjanak be.

Megjegyzés: ha itt valami anyagot fertőzőnek ítél meg a nyirokrendszer, akkor azonnal védekező-
elhárító akciót szervez. Néha ez a funkció sérül, amikor véletlenül a szervezet számára hasznos
anyagot minősít károsnak. Ilyenkor alakulhat ki (kb. minden 20- 30. embernél) ételallergia.

A nyirokrendszer sejtjei egyébiránt mindenütt jelen vannak a szervezetben, a bőr vagy a nyálkahártyák
felszíne alatt, ahol lehetőség van idegen anyagokkal való találkozásra, legyenek azok táplálék fehérjék,
baktériumok, vírusok vagy akár pollenek. Szerepük nagyon fontos a rákosan elfajult sejtektől való
megóvásunkban is.

Fő probléma a nyirokrendszerrel

Az egyik nagy problémája a rendszernek, hogy nincs központi „pumpája”, amivel a sejtközi folyadékok
áramlását biztosítja.

Mivel ez csak egy másodlagos (háttér) rendszer és az elsődleges életfenntartáshoz nem szükséges,
ezért a természet nem alakított ki egy „kisebb szívet”, hogy ezt a keringést biztosítsa.

Akkor mégis, mitől áramlik a folyadék benne?

A nyirokáramlást hivatalosan a következők biztosítják:

  • a környező szövetek mozgása következtében létrejövő nyomás,
  • egy irányba nyíló billentyűk (amik megakadályozzák, hogy a nyirokfolyadék visszafelé
    folyjék az erekben),
  • az ereket borító simaizom-elemek spontán ritmikus kontrakciója,
  • izompumpa, amely a harántcsíkolt izomzat működésekor jön létre.

Magyarán: az izommozgás biztosítja a nyirokáramlást!

Ha mi nem mozgunk, a nyirokkeringésünk leáll. Azaz a nyirokrendszerünk, és az általa biztosított
immunvédelem egy része csak addig működik, amíg mi mozgásban vagyunk!

Az embert nem ücsörgésre és tv nézésre „tervezték”.

Számtalan folyamat zajlik a szervezetünkben, amiknek alapfeltétele, hogy testünk mozgásban legyen
(vagy legalább is elvégezze a napi megfelelő mennyiségű izommunkáját).

Egy egész napos ücsörgés után bedagad a lábunk. Ilyenkor természetesen nem a vértől duzzad meg a
végtagjainkban, mert azt a szívünk mozgásban tartja (mellesleg a szív munkájára is rá lehet segíteni a
mozgással, így egy kicsit tehermentesíteni lehet), hanem az a napi kb. 3 liter sejtközi folyadék egy
része, amely a keringés hiányában megreked az adott helyen.

Az izom pumpáló szerepe csak akkor érvényesül, ha mozog.

Megjegyzés: a nyirok csak egy irányba, a szív felé áramlik (a visszafelé áramlást az erekben található
billentyűk akadályozzák meg). Ha már masszírozunk egy duzzadt végtagot, akkor mindenképpen csak
és kizárólag a szív felé masszírozzuk, ne oda-vissza mozgással!

A nyirokrendszer sérülékeny

A nyirokrendszer igen sérülékeny. Visszatérő gyulladások, műtétek, besugárzások, esetleg más
földrészeken szerzett parazitafertőzések súlyosan károsíthatják.

Érdemes tehát odafigyelni a karbantartására.

Az egyik leggyakoribb probléma a hajszálerek elzáródása.

Ezt okozhatják a fenti okok is, de megnövekedett sejtek, vagy sérülések is. Ilyenkor a sejtközi
folyadékot vagy egyáltalán nem, vagy csak lassabban tudja elszállítani a nyirokrendszer.

Mivel azonban a folyadék képződése nem áll meg, ilyenkor duzzanatok, úgynevezett nyirokrendszeri
pangások jönnek létre.

Sokszor ez az oka a feldagadt végtagoknak, ödémás, vizenyős felületeknek.

Hogyan segíthetünk nyirokrendszerünknek?

A legegyszerűbb és legköltségkímélőbb megoldást, a szabad levegőn végzett torna és
légzőgyakorlatok végzése adja.

A nyirokrendszer támogatására javallott orvosság a kasvirág (Echinacea purpurea). Ennek kivonatait
patikákban, bioboltokban lehet beszerezni.

Ha a szervezet kalcium-, és Dvitaminhiánnyal küzd, a nyirokrendszer sokkal nehezebben látja el
maradéktalanul a feladatát. Pótoljuk ezeket a hiányokat az étkezésünkkel, vagy vitamin
készítményekkel.

A nyirokbántalmakra az étkezési növények közül a legjobb talán a torma. Valószínűleg az sem
véletlen, hogy húsvét környékén a sonka mellé tormát szoktunk fogyasztani. A téli időszak után
nagyon jól serkenti az „ellustult” keringési rendszereinket.

Javasolt megfelelő mennyiségű ásványi anyag, nyomelem és vitamin fogyasztása is. Egyes anyagokat
a normál étrend nem igazán tartalmazza (pl. szelén, cink, A-, és C-vitamin), ezeket érdemes
kiegészítőkkel pótolni.

Fenti javaslataim lassan, de biztosan hatnak.

Hosszútávon mindenképpen ezt az utat kell követni, ha karban szeretné tartani nyirokkeringését.

A felduzzadt végtagok és ödémás, bedagadt lábak azonban sokkal gyorsabb reakciót kívánnak. Erre a
legjobb megoldásnak a helyileg alkalmazható krémeket tartom.

Gyors megoldásra én ezt javaslom: A LymphoCare Aromabalzsam pillanatok alatt felszívódik. A
benne lévő illóolajok, pedig azonnal beindítják a nyirokkeringést, megszüntetik az esetleges nyirok
„dugulásokat”, mégpedig a kezelés helyén, ahol éppen a legnagyobb probléma van.

További jó egészséget!

Üdvözlettel,